Napjainkban egyre fontosabb az energiatakarékosság és ennek kapcsán az energiatakarékos épületek, passzívházak építése. De tudjuk-e, hogy mit takar a hangzatos elnevezés, mi is a passzívház lényege? A passzívház megnevezést 1988-tól használják és az elmélet kidolgozója, valamint az első ilyen épületek megvalósítója Dr. Wolfgang Feist pontosan az alábbiak szerint definiálja:
"A passzívház egy olyan épület, melyben a termikus komfortérzet (ISO 7730) egyedül azon friss levegő-térfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, mely a kielégítő levegőminőség eléréséhez (DIN 1946) szükséges - további egyéb levegő felhasználása nélkül."
Magyarul az ilyen épületben folyamatos, de csak éppen a szükséges mértékű gépi szellőztetéssel és légfűtéssel biztosítják a szükséges belső hőmérsékletet. Ennek előnye, hogy egy rendszerrel megoldható a fűtés és a frisslevegő utánpótlás, így nem is kell más fűtési rendszert kiépíteni és fenntartani; hátránya pedig, hogy a viszonylag kevés szellőzőlevegővel csak kevés hőenergiát lehet bevinni az épületbe. Ennek következtében rendkívül alacsony hőfelhasználás engedhető meg.
A fenti cél eléréséhez szükséges (de nem elégséges), hogy a fűtési energiafogyasztás a sokat hangoztatott 15 kWh/(m²·a) alatt maradjon, valamint a határoló szerkezetekre megadott alacsony „U” értékek legyenek betartva.
A fűtéshez szükséges energiafelhasználást általában úgy csökkenthetjük, hogy hőszigeteléssel és az elszívott levegő hőjének visszanyerésével csökkentjük az épület hőveszteségét, a napsugárzás hasznosításával (pl. déli üvegfelületekkel, energiagyűjtő fallal) pedig növeljük a hőnyereségeit, és emellett hatékony rendszerrel fűtünk.
Egy passzívház építése nagyobb feladatot jelent az építtetőnek, a tervezőnek és a kivitelezőnek is, mint egy hagyományos épület. Az építtetőtől energiatudatos gondolkodásmódot, egyes ötleteinek feladását és némi többletköltség finanszírozását (jobb szerkezetek, korszerű épületgépészet, kiviteli tervek, műszaki ellenőr, esetleg minősítés) követeli meg. A tervezőnek pontos energetikai számításokkal kell bizonyítania az épület működőképességét, nagyobb figyelmet kell fordítania a tömegalkotásra, a tájolásra és a csomópontokra. A kivitelezőnek szakszerűen, pontosan a tervek szerint kell építenie, a hőszigetelő burok épségét és a légtömörséget szem előtt tartva.
Átgondolt tervezéssel és pontos kivitelezéssel kevesebb többletberuházás árán lehet passzívházat építeni.
A passzív és alacsony energiafelhasználású épületek tervezéséhez szaktanácsadást nyújtunk és PHPP számításokat készítünk.
A Passivhaus Institut által kidolgozott PHPP eljárás segítségével már a tervezési fázis elején képet kaphatunk az épületünk várható energiamérlegéről. Az eredmények ismeretében változtathatunk az épület geometriáján, az ablakok méretén, tájolásán és a rétegrendeken, egészen addig, amíg a kívánt energiaigény elérése teljesíthetővé nem válik.A PHPP az energiamérlegen kívül tartalmazza az ablakok és a szellőztető rendszer tervezési segédletét, a nyári túlmelegedés ellenőrzését, valamint számításokat a fűtés és a melegvízellátás meghatározásához. Ezen kívül a német energiamegtakarítási rendeletnek, az EnEV-nek megfelelő egyszerűsített igazolást, valamint a passzívházak németországi támogatásához szükséges igazolást.A PHPP számításokat nemcsak passzívházak, hanem alacsony energiafelhasználású épületek esetén is célszerű elvégezni, hiszen pontosabb eredményt adnak, mint a kötelezően elvégzendő energetikai számítások, ezáltal leendő épületünk energiafelhasználása még a tervezőasztalon optimalizálható.